Szójabab

A szójabab a pillangósvirágúak családjába tartozik, Afrika, Ázsia trópusain honos lágyszárú növény.

A szójababnak több fajtája ismert, igen kedvelt íze és közismert gyógyhatása miatt a zöld szójabab, amit Mungnak, Mungóbabnak is neveznek.

Kinézete alapján a szója karószerű főgyökérrel rendelkezik, ez 1,5-2 m mélységig is lehatol a földbe. Ebből kiinduló oldalelágazásai és felszívó hajszálgyökerei a talaj felső részén találhatóak. Főhajtásának hossza eléri a 80-100 cm-t. Középzöld, szórt állású levelei vannak, melyek alakja a szójabab fajtáitól függően változó, a kerek tojásdadtól a keskeny lándzsásig terjedhet, éréskor leveleit lehullatja.

A zöld szójabab meleg, párás levegőt igényel, egyenletes 20-25 °C körüli hőmérsékletet, még az árnyékot sem tűri. A nagy hőingadozások nem kedveznek fejlődésének, de a száraz forróság sem. A zöld szójabab közepesen vízigényes, szárazabb időszakokban feltétlenül öntözzük, különben hozama visszaesik. Vízigényét jelzi, ha csúcsi levelei hervadó fonnyadást mutatnak. Nedves, laza vagy közép kötött, de jól levegőző talajon fejlődik a legjobban.

Tápanyagigény tekintetében a zöld szójabab közepes tápanyagigényű.

A zöld szójabab termesztése szabadföldi magvetéssel történik, akkor optimális a magvetést elkezdeni, ha a felső talajréteg eléri a 6-8 °C-os hőmérsékletet. A zöld szójabab tenyészideje alatt folyamatos többszöri saraboló kapálással tartsuk gyommentesen és morzsalékosan a talajt. Szedését levelei teljes lehullatása után kezdjük meg, ilyenkor már a csúcsi magok is beérnek. A magokat megszárítás után óvatosan kell kezelni, mert a maghéj könnyen reped és törik.

Miért egészséges táplálék a zöld szójabab?

A zöld szójabab fehérjetartalma elérheti a 40%-ot, zsírtartalma pedig a 20%-ot, ebből kifolyólag rendkívül hasonlít az állati eredetű zsírokhoz és fehérjékhez, ezért a szója kiváló húspótló.

A zöld szójabab Ázsiában igen nagy szerepet játszik az emberi táplálkozásban, Kínában már több évezrede termesztik. Európába még csak a XVIII. században jutott el, Amerikában pedig még később vált ismertté. Nagybani termesztése még csak kb. 20 éve kezdődött meg.

A szója magőrleményeket tej- és sajtszerű készítményekké dolgozzák fel, emellett mártások, köretek készítésére is alkalmas. Az olajkinyerés után visszamaradó magrészek igen értékes takarmánydúsítók, a szója már legfontosabb takarmánynövényünkké nőtte ki magát.

A szóját az élelmiszeriparban margarin, édességek, hústöltelékek, pástétomok készítéséhez alkalmazzák, félig száradó olaját a festék- és gyógyszeripar is hasznosítja.

100 g zöld szója tápérték adatai:

Kalória: 147 kcal – 7,4%
Fehérje:12,95g – 25,9%
Szénhidrát: 11,05g – 4,1%
Zsír: 6,8g – 9,7%
Élelmi rost: 4,2g – 16,8%
Nátrium: 0,015g – 0,6%

A Mung, vagyis zöld szójabab rendkívüli módon igénytelen, nem kíván szakértelmet a kezelése és a termés gondozása, mondhatni ha egyszer már elvetettük, vadon nő.

Gyógyhatása révén különösen vesebetegeknek ajánlott, de számos kísérleti tanulmány bizonyítja, hogy összetevői révén a szójából készült ételek fogyasztása a mellrák kockázatát is jelentősen csökkenti.

Japánban és az angol nyelvterületeken Edamame néven ismerik. Szezonális, augusztus közepétől szeptember közepéig tudjuk a beérkező rendeléseket teljesíteni, de amennyiben ilyen terméket szeretne rendelni, kérjük mindenképpen érdeklődjön telefonszámainkon vagy emailben.