Rendeljen füstölt fürjtojást!
  • (06)-30-655-8977
  • info@furjtojas.eu

Fürjtojás keltetés

A tojáskeltetés legfontosabb mozzanatait az alábbiakban foglaljuk össze, melyeket betartva 70%-os kelési arányt érhetünk el.

A keltetés leggyakoribb formája a keltetőgép használata. Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, melyben biztosítjuk a kelési hőmérsékletet és páratartalmat, s melyben a tojásokat forgatjuk. A keltetés során a tojásokat naponta forgatni kell, de az első három és utolsó három napon a tojásokat nem tanácsos a forgatni.

A keltetés optimális hőmérséklete 37,2 – 37,6 C. Az optimális páratartalom 85-95%. Ez azt a célt szolgálja, hogy a tojások haja megpuhuljon.

Nagyon fontos momentum a szellőztetés, mivel a fejlődő embrió is levegőzik. Száz vagy több tojás zárt térben hamar telítődik elhasznált vagy mérgezett gázzal, ezért a szellőztetés elsődleges. A tojásforgatás időszakában általában napi kétszer, a keltetés végén (kb. 15. naptól) napi háromszor szükséges.

Minden keltetőgépben van egy ventilátor, melynek szerepe, hogy a beállított hőmérséklet és a párás levegő egyenlő részben szóródjon szét a beltérben, tehát a levegőztetés is elengedhetetlen.

A fürjtojás keltetés fontos momentuma a hűtés, ami nem azonos a levegőztetéssel. Lényege a tojás felforrósodásának elkerülése. A tojás optimális hőfoka úgy állapítható meg, ha szemhéjunkra helyezzük és nem érezzük forrónak. Ha valamely szerkezetnél nincs hűtés funkció, gyakori szellőztetéssel vagy a fűtés időnkénti kikapcsolásával (15-20 percre) oldható meg a hűtés.

A keltetés elejétől a végéig tiszta vízzel párásítsunk, ez is elmaradhatatlan.

Az utolsó három napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel, ez elősegíti a kemény fürjtojáshéj felpuhulását. A 14. napon a tojásokat meg kell lámpázni, s a fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ekkor már hallani kopogásokat, halk csipogást. A csibék először kilukasztják a tojás héját, majd pihennek 6-12 órát és aztán repesztenek és kibújnak. Ha 12 óra elteltével sem sikerült a csibéknek kirepeszteni a tojáshéjat, akkor lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak.

A tojáskeltetés során a japán fürj csibéje tojásából  a 17-18. napon bújik elő. Az új tartásmódnak köszönhetően nem ritka, hogy maga a fürjkotlós kelti ki a csibéit és azok a 18-19. napon ki is kelnek. A gépi keltetésnél a tojások száma a gép befogadó képességétől függ, kotlóssal történő keltetésnél ez kb. 7 tojásban maximálható.

Miután kikeltek a fürj csibék

A kikelt csibéket rögtön át kell helyezni a számukra előkészített neveldébe, ahol 38 fok van. megerősödés és száradás miatt – megfelelő hőmérséklet és páratartalom mellett -, majd áthelyezhetőek a számukra előkészített inkubációs készülékbe (melegedő), itt folytatják életük első fejlődési szakaszát. A kikelt csibék száradásukat követően azonnal önállóak. Célszerű kamillateát adni nekik, bélrendszerüket átmosandó, utána pedig Jolovit vitamin koncentrátumot.

Fontos megjegyezni, hogy a fürj csibék kikelése után az első 24 óra a kritikus, akkor dől el, hogy életben maradnak-e (például a hőmérsékletváltozás miatt) tehát folyamatos felügyeletet igényelnek, állandóan mellettük kell lenni.

Az inkubációs készülékben a tollasodásig maradnak a kis fürjek, mely teljes időtartama kb. 6 hét. Ez idő alatt a hőfok folyamatos csökkentésére is figyelmet kell fordítani. Napról napra kezdetben fél, majd egy fokkal kell csökkenteni a hőmérsékletet, emellett a páratartalmat is.

A fürj csibék felneveléséhez a legjobb fácán indítótápok használata, amit egy hetes kortól főtt tojásos lágyeleséggel, apróra vágott zöldséggel célszerű kiegészíteni. A fürj várható élettartama leginkább táplálásától függ, szabad kifutóban sokáig elélhetnek.

Amennyiben teljeskörű képet szeretne kapni, ajánljuk Dr. Bogenfürst Ferenc „Keltetés” című szakkönyvét illetve „A japánfürj és tenyésztése” (Czibulyás József – Tóth Sándor) könyvet.