Rendeljen füstölt fürjtojást!
  • (06)-28-447-480
  • info@furjtojas.eu

Fürj tenyésztése

A japán fürj gyors fejlődésének köszönhetően – 35 napos korában már ivarérett -, 40-45 napos kortól bevonható a tenyésztésbe. A tenyészállomány takarmányába vagy vizébe Laktiferm M+C adagolása ajánlott a sikeres hozam érdekében.

A fürj tenyésztése kapcsán hasznos tudni, hogy a fürj ritkán kotlik, ezért tojásait keltetőgéppel vagy törpetyúkkal tudjuk kikeltetni. Keltetési célra 2 hetesnél régebbi tojásokat ne használjunk. A keltetőben a hőmérséklet a 8. napig 37,8 °C, majd 37,5 °C, utolsó két napon pedig mindössze 37,2-37,3 °C legyen.

A páratartalom 55-65%, az utolsó két napban 75-80% legyen. A tojásokat napi kétszer meg kell forgatni. Ezen előírások betartása mellett a kelési eredmény 80-85%-os.

A japán fürj csibéje  tojásából a 17. napon, keltetőgépből 17-18. napon bújik elő. Az új tartásmódnak köszönhetően nem ritka, hogy maga a fürjkotlós kelti ki a csibéit és azok a 18-19. napon ki is kelnek. A kikelt csibék azonnal át f, majd áthelyezhetőek a számukra előkészített előnevelő, ahol 38 fok van, itt folytatják életük első fejlődési szakaszát. Ez a folyamat a tollasodásig tart, mely teljes időtartama kb. 3 hónap, ez idő alatt a hőfok folyamatos csökkentésére is figyelmet kell fordítani. A csibék melegítésére fa, műanyag vagy karton anyagú nevelődoboz esetében használhatunk hagyományos égőt, de sokkal megfelelőbb az infralámpa, melynek fénye enyhén fertőtlenít, s színe nyugtatóan hat a csibékre. A hőfok folyamatos csökkentése úgy történik, hogy 2 naponta 1 fokkal csökkentjük a kezdőhőmérsékletet (38 °C fok) egészen két hetes korukig. 3 hetes kortól elegendő a fix 22-24 °C fok. Amennyiben a hőmérséklet nem megfelelő a fürjek számára, túl magas hőmérséklet esetén lihegnek, amennyiben pedig túl hideg nekik, összebújnak, ezekből látható, hogy milyen irányba kell módosítani a hőmérsékletet.

A japán fürj tenyésztése kapcsán felmerülő kérdés, hogy hol tartsam, mivel etessem, mikor kezd el tojni, mennyi idő után lesz ehető a fürjhús stb. Ezekre a kérdésekre az alábbiakban válaszolunk, de mindenképpen javasoljuk elolvasni Tóth Sándor „A japánfürj és tenyésztése” című szakirodalmat.

A japán fürj tartható zárt és nyitott helyen, természetesen a kirepülés elkerülésének figyelembevételével alakítsuk ki a nyitott helyen történő tartás körülményeit is. Szabadban történő tartás esetén árnyékos és szélmentes helyen tartsuk, a lezúduló eső elvezetéséről gondoskodva. Télen a szabadon tartott fürjet is zárt helyiségbe kell helyezni.

A fürj táplálása kapcsán a legfontosabb figyelni arra, hogy étrendjükben fehérjék, ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok aránya megfelelő legyen. A táppal történő etetéshez kiváló a fácán indító- és nevelő táp, figyeljünk annak fehérjetartalmára, legalább 18%-os legyen. Vitaminozásra kiváló termékek közül választhatunk, mint Jolovit, Laktiferm M+C, Columba stb. Ezeket az ivóvízbe keverten kell adagolni, havi egy héten keresztül. A fürjek etetése kiegészíthető apró magvak és zöldek által.

Tenyészetből vásárolt japánfürjek optimális tartásmód mellett általában a 8-10. héten kezdenek tojni. Első tojásuk tenyésztésre nem alkalmas, de étkezési célokra igen. Kifejezetten tojástermelési céllal tartott fürjek esetében célszerű tojófészek elhelyezése.

Egyes fürjtípusokat kizárólag hústermelésre tenyésztenek. 40 napos kortól lehet a fürjet táplálkozás céljából levágni és húsát felhasználni. Fürjhúsból ízletes levesek, sültek készíthetők.